jaki pona

en
hu

toki pona ("the language of good", "good language") is a minimalist constructed language created by Sonja Lang that was first published in 2001.

jaki pona ("the good sh*t") is a short overview of the language that comes with a dictionary (which is derived from lipu lili pi toki pona).

Basic Structure

toki pona has a 14 letter alphabet (a, e, i, j, k, l, m, n, o, p, s, t, u, w) which is used to create words by forming CVn (consonant, vovel, optional n) syllables. However, there are four forbidden pairings (ji, wo, wu and ti – the latter becomes si instead), and the word-initial consonant may be absent. Only proper names are capitalized, everything else is written in lower case.
Letters correspond to the sounds they mark in IPA, though additional voicing and some variations are allowed.

Sentences have a simple subject-verb-object word order. Subjects and the predicate (usually a verb; toki pona does not have a word for "to be", so the more generic term "predicate" will be used) are separated by the word li, unless the subject is only "mi" or "sina". Predicates and objects are separated by e. Predicates do not have a tense. Adjectives and adverbs, collectively called modifiers, go after the noun (as opposed to English).
Similar to prepositions, there are auxiliary- or pre-verbs that precede the verb or predicate. Usual examples are kama (will) or wile (need, must). There are no definite and indefinite articles.

mi loje.
(I am red.)

ona li loje.
(It is red.)

mi moku e pan.
(I eat bread.)

mi mute li lukin e tomo.
(We are watching the house.)

ona li tawa tomo.
(She is going home.)

ona li wile tawa tomo.
(It wants to go home.)

ona li wile e tomo tawa.
(She wants a car.)

ona li tomo tawa.
(He is a car.)

ona li tawa tomo tawa.
(They are going to [their] car.)

ona li tawa e tomo tawa.
(He moves the car.)

tomo tawa li tawa tomo.
(The car is going home.)

mi tomo tawa wile li wile tawa tomo mi.
(I am a wannabe car and [I] want to go to my apartment.)

Transliterating Names

Proper names should be transliterated to toki pona, following standard toki pona grammar. Proper names are treated as modifiers, hence the use of a noun in front if them is generally required. The following conventions are customary, although they are not hard rules:

  1. Number of syllables should remain the same.
  2. The letter 'r' should become l, w or k (depending on pronunciation).
  3. Dental fricatives ('th') becomes either s (when voiceless) or t (when voiced).
  4. Consonant clusters should either be split or reduced to a single consonant.
  5. Vowel clusters should become split into multiple syllables with added consonants.
  6. toki pona words should not be used as names (unless it is based on real name).

Sentence Types and Punctuation

Technically all punctuation marks are optional variants of the full stop (.) with the exception of the colon (:) and the comma (,). Using sitelen pona, no punctuation is used and each sentence is written on its own line. This is also done in chats and other informal settings, although colons are still used.

Declarative sentences are the default and should not need further explanation.

Question end with a question mark (?), and can be formed in three ways:

  1. Repeating the pre-verb or predicate, and putting an ala between them (yes-no question).
  2. Using seme in place of the thing you want to question (open ended question).
  3. Adding anu seme? at the end of the sentence (open ended or closed question), or having X anu Y in somewhere in the sentence (closed question).

To answer yes-no question, either the predicate (with or without subject) is repeated or ala is used; in case of closed questions, the correct option is repeated back. Open ended questions work similar to English.

sina lukin ala lukin e ona?
(Are you looking at him?)

[mi] lukin.
(Yes.)

mi lukin e ona.
(Yes in a longer way.)

sina lukin e ona anu seme?
(You are looking at him [or what]?)

[mi lukin e] ona.
(Yes.)

[mi lukin e ona] ala.
(No.)

sina lukin e ijo laso anu jelo?
(Are you look at the blue thing or the yellow thing?)

[mi lukin e ijo] jelo.
(The yellow [one].)

sina lukin e seme?
(What are you looking at?)

mi lukin e oko sina.
(I am looking at your eyes.)

seme li lukin e sina?
(Who is looking at you?)

jan Anon [li lukin [e sina]].
(Anon [is looking [at me]].)

sina seme e ona?
(What are you doing to him?)

[mi] sitelen [e ona]
([I am] drawing [him].)

The exclamation mark (!) is used in three different ways:

  1. To form imperative ("command") sentences, in which case, o is used in front of the verb and the subject may be ommitted; if it is not, then o replaces li and the sentence may express a wish or desire.
  2. To form interjections, like "moku pona!" (good appetite!).
  3. To emphasize a declarative sentence; this way it visually shows verbal emphasis.

o lukin e ona!
(Look at him!)

sina o lukin e ona!
(You, look at him!)

toki!
(Hi!)

tawa pona!
(Bye! [said by the one who stays])

mi tawa!
(Bye! [said by the one who leaves])

awen pona!
(Bye! [said by the one who leaves])

lape pona!
(Good sleeping!)

moku pona!
(Good appetite!)

Colons (:) are used when a preposition or e is followed by ni. These are used when the object is another sentence (in case of e), or in certain situations to form compound sentences. The most often used preposition in this case are tan ("because") and sama ("like, similar").

mi pilin pona tan ni: soweli suwi mi li mu.
(I feel good, because my cat is purring.)

jan Sotan li wile e ni: musi ona li pona tawa jan.
(Zotn wants people to like his music.)

ona li sona e tenpo sama ni: jan ale li tawa kon.
(She knows a time when everyone is flying.)

sina tawa sama ni: jan li wile pakala e sina.
(You are running as if people would want to hurt you.)

Commas (,) can be used freely to visually separate parts of a sentence, although customarily they are only put before prepositions, and either before or after la.

Negation and Order of Modifiers

Negation is almost exclusively expressed by using the word ala which is a modifier in this use.

Modifiers usually do not have a fixed order as it is context dependent, but generally ala would be the last modifier in a noun phrase or a modifier group (see Advanced Grammar), only followed by the possessor (theoreticaly; this is rather rare). However, its placement may vary depending on what and how we want to emphasize or connote.

mi loje ala.
(I am not red.)

mi ala li loje.
(Not-I is red.)

ona ala li loje ala.
(Not-it is not-red.)

mi moku e pan ala.
(I am not eating bread.)

jan ala pi sona mute
(No one of knowledge)

jan pi sona mute ala
(Human of no great knowledge)

jan pi sona ala mute
(Man of great lack-of-knowledge)

ona li tawa tomo ala.
(She is going not-home.)

ona li tawa ala tomo.
(She is not going home.)

ona li wile ala tawa tomo.
(It does not want want to go home.)

ona li wile e tomo tawa ala.
(She does not want a car.)

ni li kili laso ala.
(This is not a blue fruit.)

ni li kili ala laso.
(This is a blue thing [that is not a fruit].)

mi lon ala ma Amelica.
(I am not in the Americas.)

mi lon ma Mewika ala.
(I am in not in the USA. [but somewhere else].)

Prepositions and Conjunctions

Prepositions are followed by noun phrases (nouns and modifiers; along with the prepositions, they are called prepositional phrases) and they can be put after virtually any noun phrase (such as the subject or object) to modify or specify their meanings. There are 5 prepositions in toki pona, kepeken (with), lon (at), sama (like), tan (from, because) and tawa (to, for, going to). When these are used at the end of sentences, then their meaning may apply to the whole sentence as opposed to the (last) object; most often this is a 'lon' structure indicating physical locations or time.

Conjunctions, with the exception of taso, must be used along with la (see under Advanced Grammar), or they have special sentence structures. The following ones are available:

  • And
    • Between subjects, use en.
    • Between verbs, use li.
    • Betwen object, use e.
    • To apply it to the whole sentence (linking it to the previous one), begin the sentence with kin la (alternatively en la).
    • Between modifiers, use pi M1 en M2 (where M1 and M2 are the modifiers); this cannot be combined with multiple subjects!
  • Or
    • Same as "and", but always use anu.
    • Although ante la is used more often than anu la.
  • But
    • taso (as a conjunction) is used at the beginning of sentences and nowhere else.
    • To express things like "anything but…" and "except", structures like "ale en ona ala" (everything and not it) could be used.

mi en sina li tawa.
(You and I are walking.)

soweli suwi pi suli en laso li musi.
(The large and blue cats are playing.)

jan Sotan li pali li wile moku.
(Zotn is working and [is] hungry.)

ona li moku e pan e telo walo kiwen.
(He is eating bread and cheese.)

mi wile e musi anu lape.
(I want to enjoy life or sleep.)

ona li wile pali. ante la ona li kama nasa.
(She must work, otherwise she'd become crazy.)

mi wile pali e musi. taso mi jo e wawa ala.
(I want to make music, but I am exhausted.)

Time and Space

Talking about time and location ("space") are very similar: they both use primarily lon and they both can be used as the context in la phrases (see Advanced Grammar).

Time is expressed as a noun phrase using tenpo and modifiers. The most common ones are kama (for future), pini (for past), ni (for present), suno (for day/daytime) and pimeja (for night); "kama", "pini" and "ni" are often used in conjunction with the latter two.

ona li lape lon tenpo pimeja.
(She sleeps at night.)

ona li kama apeja lon tenpo suno ni.
(Today she is going to be miserable.)

tenpo kama la ona li tawa tomo pali.
(She will go to work.)

tenpo pini la ona li pali ala.
(She did not work before.)

taso tenpo ni la ona li moku.
(But she is [only] eating for now.)

Space works similar to time, although with more variance: instead of having a single noun, we can use ma (for place in general; also "outside") and tomo (for house/building or "inside") among others. Spatial nouns after lon mean current location, and direction if they are preceded by tawa:

insa
inside, within, among
poka
on the side, next to, besides
sewi
above
anpa
below, under
sinpin
in front, before
monsi
behind, at the back, after

soweli li lon insa tomo.
(The cat is in the house.)

soweli li lon poka pi jan lawa ona.
(The dog is next to its owner.)

soweli li lape lon soweli ante.
(The cat is sleeping on the dog.)

musi kiwen li lon supa lon sewi pi ilo pi sitelen tawa.
(The [cat] statue is on a shelf above the telly.)

soweli li lape lon anpa supa.
(The cat is sleeping under the bed.)

soweli li tawa monsi tomo.
(The cat goes behind the house [presumably to sleep].)

Numbers

Numbers are used less frequently than in most languages as there are only limited ways to express numbers over 10 and neither pronouns nor nouns are inherently singular or plural. There are 2 major systems of using numbers, that we will refer to as "short range" and "extended range", as well as a "mid range" which is commonly used (though mostly unrecognized):

Number Short range Mid range Extended range Note
ala 0, none 0, none 0
wan 1 1 1
tu 2 2 2
tuli 3 Archaic, it was removed from the dictionary early on.
po 4 Archaic, it was removed from the dictionary early on.
luka 5 5
mute 2+, plural 11+ 20
ale/ali all all 100, all Used for "all", "every" and "countless".

Numbers are modifiers that always go after the last modifier, but optionally before the first "pi" (see Advanced Grammar). Unlike other modifiers, pi is never used in front of them. Numbers without specific words for them are formed by adding them up, starting with the largest – this does not apply to short range since in that system only those single words are used. For example, "luka tu wan" is 8 (5 + 2 + 1), while "tu tu" is 4 (2 + 2).
Ordinal numbers are expressed using nanpa followed by the number and work the same as regular numbers.

soweli suwi tu wan
(Three cats)

soweli suwi tuli
(Three cats)

soweli suwi nanpa tu wan
(The third cat)

Advanced Grammar

pi is used to group modifiers. For example, "jan pona suli mute" would mean "big friends", but "jan pona pi suli mute" would mean "[a] very big friend".
When spatial nouns are used in prepositional phrases, a "pi" can be placed after the spatial noun if they are followed by more than one word.
Possessors are noun phrases that go after all the other modifiers. If the possessor is more than one word or could be mistaken for a regular modifier, put a "pi" in front of the possessor; the latter case is considered archaic.

soweli suwi mi
(my cat)

soweli suwi tu mi
(my two cats)

soweli suwi mute pi jan Sotan
(Zotn's cats)

soweli suwi jan
(humanoid cat OR a human's cat)

soweli suwi pi jan
(a human's cat)

The word la is used to separate context (or condition) and main sentence. The latter is a normal sentence, but the context can be virtually any phrase or a full sentence; most often it is a full sentence or a phrase denoting time or place.
Prepositional phrases may be placed in front of "la" to indicate that its meaning applies to the whole sentence, although the preposition itself may be dropped.

tenpo kama la mi pali mute.
(In the future, I shall work more.)

sina lon tomo la suno sewi li ken ala lukin e sina.
(If/when you are at home, the the Sun god is unable to see you.)

[lon] ma tomo Uso la jan moli li tawa sin.
(In Uso, dead people are walking again.)

toki pona li pona tawa mi.
(I like toki pona.)

mi la toki pona li pona.
(I like toki pona.)

Dictionary

Words in toki pona often have vague definitions, their meaning depending on the context they appear in. They are also quite flexible as to where and how they appear within a sentence; for example "kipisi" at first only had the definition of "to cut", but this meaning can be extrapolated to mean "cut" as an adjective, or "cutting" as a noun. In this dictionary, multiple meanings are listed for most words, however this does not mean that words without a definition as a noun cannot be use as one in the right context. Function (or grammatical) words are the only exceptions to this rule.

Abbreviations

n
noun
v
verb (either transitive or intransitive)
a
pre-verb or auxiliary verb
p
preposition
m
modifier (adjective or adverb)
f
function word (grammatical words)
#
numerical value
i
interjection
c
conjunction
l­a
meanings of the word if it stands alone before la
pu
current versions or alternatives of non-pu words
see
see also (very similar words, or was at one point merged with marked words)

Numbers following any of these letters mark alternative definitions.

A

a a
m­1 (emotional) emphasis
m­2 exaggeration, superlative (after adjectives)
i­ Ah! I got it! Hahaha! (as "a a a")
see­ kin

akesi akesi
n­1 reptile, amphibian
n­2 non-cute animal, monster (dialectal)
non-cute animal definition has been removed in the Toki Pona Dictionary.

ala ala
n­ nothing, no one, null, the lack of (something)
v­ deny
m­ no, not
#­ 0
i­ No!

alasa alasa
n­ hunting, searching
v­1 hunt, forage, gather
v­2 look for, search determinedly

ale/ali ale/ali
n­ everything, life, universe
m­ all, each, every, countless
#­1 all, countless amount
#­2 100
l­a all told, nevertheless, despite everything, either way
ale was the original, while ali was added in 2002 to avoid ambiguity with ala in speech.

anpa anpa
n­ bottom, below
v­1 kneel, bow, accept (the terms set by someone else)
v­2 defeat, beat, conquer, enslave
m­1 low, below, down, beneath
m­2 dependent

ante ante
n­ change, difference, diversity
v­ alter, change, convert, transform
m­1 different, altered, changed
m­2 other
l­a or, otherwise

anu anu
f­ or
l­a or

apeja apeja
n­ depression, abuse, shame, dishonor
v­ verbal attack, disgrace, depress
m­ shameful, dishonored, depressive
p­ ike, utala toki, toki anpa
Added in early 2010, but was not included in pu.

awen awen
n­ waiting, staying
v­1 wait, wait for (with "tawa"), stay, remain
v­2 keep something unchanged
a­ keep
m­ kept, protected (from change), remaining
l­a still

E

e e
f­1 separates the predicate and the object
f­2 and (if there are multiple objects)

en en
f­ and (between subject)
l­a and, moreover

esun esun
n­ business
v­ buy, do business
m­ financial, for sale

I

ijo ijo
n­ something, thing, object

ike ike
n­ bad(ness), evil
v­ ruin, spoil
m­ bad, negative, wrong, corrupted, evil
m­ non-trivial, complex
l­a sadly

ilo ilo
n­ tool, machine, device

insa insa
n­ inside
n­ stomach, organ
m­1 internal
m­2 inner, inside, center, between

J

jaki jaki
n­1 dirt, filth
n­2 garbage, waste, sh*t
v­ stain, defile, discard
m­ disgusting, toxic, unclean, stained

jan jan
n­ human, person
m­ humanoid, human-like

jelo jelo
m­ yellow

jo jo
v­ have, own, carry, contain

K

kala kala
n­1 aquatic animal
n­2 fish
m­ fish-like, aquatic

kalama kalama
n­ sound, noise, roar
v­ produce a sound, yell, bawl
m­ loud, audible

kama kama
a­ become, will, pursue actions to arrive to (a certain state), "future tense"
m­ to become, coming, arriving

kasi kasi
n­ plant, vegetation
m­1 plant-like
m­2 green (after kule)

ken ken
n­ ability, chance, possibility
a­ can, able to, allowed to
m­ able, possible, allowed

kepeken kepeken
p­ use, with
v­ use

kijetesantakalu kijetesantakalu
n­ animal from the Procyonidae family (such as raccoons and kinkajous)
pu­ soweli
Added as an April Fool's joke in 2009, now it is a "fan favorite".

kili kili
n­ fruit, vegetable, mushroom

kin kin
m­1 also, too, again
m­2 confirmation, emphasis (not as strong as a)
l­a also, and
see­ a

kipisi kipisi
v­ cut
pu­ tu
Presented along with namako and monsuta around 2010, not included in pu.

kiwen kiwen
n­1 metal, rock, stone
n­2 hard object
m­ hard, heavy
Originally wawa ma was used before this word was created.

ko ko
n­ semi-solid material, paste, powder, clay, dough

kon kon
n­1 air, breath
n­2 spirit, essence, meaning, sense, concept
n­3 mind, consciousness, soul
m­ air-like, gaseous

ku pu
n­ the Toki Pona Dictionary
v­ interacting with the Toki Pona Dictionary
m­ according to/as in/by the Toki Pona Dictionary

kule kule
n­ color
v­ color
m­ colorful, pigmented

kulupu kulupu
n­1 group, collection, set
n­2 community, nation, society

kute kute
n­ ear
v­ hear, listen to

L

la la
p­ separates the context and the main sentence

lanpan lanpan
v­ take, seize, steal, catch, receive
pu­ kama jo, alasa
It was coined by the community shortly after pu was released, making it one of the most used nimi sin.

lape lape
v­ sleep, rest

laso laso
m­1 blue
m­2 green

lawa lawa
n­1 head
n­2 leader
v­ lead, rule, manage, control, direct

leko leko
n­ square, block, stairs, edge
pu­ sike ala
Removed from then-official dictionary in 2004.

len len
n­1 cloth, fabric, textile
n­2 cover, layer
v­1 wear, cover
v­2 hide
m­1 clothed, covered, covering
m­2 hidden

lete lete
m­1 cold
m­2 raw, uncooked

li li
f­1 separates the predicate and the object
f­2 and (between predicates)

lili lili
m­1 small, little, short
m­2 young
m­3 a bit, slightly

linja linja
n­ hair, rope, thread
m­ long and flexible, rope-like

lipu lipu
n­ document, book, website, written record
m­1 flat, page-like
m­2 documented

loje loje
m­ red

lon lon
v­ place, put
m­ existing, real, factual, true
p­ located at, at the time of
i­ indeed, that's right
l­a actually, truly, in reality

luka luka
n­ upper or front limb (hand, arm)
m­ with hands, by hands
#­ 5

lukin lukin
v­1 look, see, examine, read, watch
v­2 (with tawa) search, look for, seek
a­ try to
m­1 visible, readable
m­2 seemingly, -looking (as in "good looking")
see­ oko
In pu, lukin and oko were merged and could be used interchangibly.

lupa lupa
n­ hole, orifice, window, door
v­ pierce, stab, dig
m­ full of holes, hollow

M

ma ma
n­1 land, country, place
n­2 earth, dry land, outdoor area
m­1 terrestrial
m­2 outside

mama mama
n­ parent, ancestor, origin, creator, caretaker
m­ predecessor, parental, original

mani mani
n­1 money, wealth
n­2 livestock
m­ valuable

meli meli
n­ woman, girl
m­1 female (of their species)
m­2 feminine

mi mi
n­ 1st person (I, me; we, us)
m­ my, mine; our, ours

mije mije
n­ male, boy
m­1 male (of their species)
m­2 masculine

moku moku
n­ food, meal, sustenance
v­ eat, drink, consume, inhale, swallow
m­ edible, nourishing

moli moli
n­ death
v­ murder, kill
m­ dying, dead, lethal, mortal, fatal, non-functional (permanently)

monsi monsi
n­ back, rear end
v­ retreat
m­ behind

monsuta monsuta
n­ monster
v­ fear, be afraid of
m­ frightening
pu­ ike, akesi, apeja
Added in 2010 along with kipisi and namako, not included in pu.

mu mu
n­1 animal noise
n­2 meaningless or incomprehensible talking
v­ make animal noises, speak incomprehensibly
m­ meaningless, incomprehensible, unintelligible
i­ animal vocalization (such as 'meow', 'moo', 'quack')

mun mun
n­ moon, star, celestial body
m­ lunar

musi musi
n­1 fun
n­2 art
v­1 play, have fun
m­ entertaining, artistic

mute mute
v­ multiply, extend
m­ many, a lot, more, much, very
#­1 many
#­2 20

N

namako namako
n­ addition, bonus, spice (for food)
m­ extra, additional
l­a additionally, furthermore
see­ sin
Added along with kipisi and monsuta in 2010. In pu, it was merged with sin.

nanpa nanpa
n­ number
f­ -th (ordinal number)

nasa nasa
v­ fool around
m­ unusual, strange, weird, crazy, intoxicated

nasin nasin
n­1 path, road
n­2 way, method
v­ follow, adopt

nena nena
n­ mountain, hill
n­ protuberance, bump
m­ bumpy, hilly, undulating

ni ni
n­ this, that
v­ point, refer to
m­ this, that
f­ that (like a conjunction, after e or a preposition)

nimi nimi
n­ name, word

noka noka
n­1 bottom or rear limb (foot, leg); organ of locomotion
v­ kick
m­1 on foot, by foot
m­2 lower (part)

O

o o
f­ marks imperative and vocative

oko oko
n­ eye
v­ look (but not see)
see­ lukin
It was merged with lukin in pu.

olin olin
n­ love, emotional affection
v­ love, adore

ona ona
n­ 3rd person (he, she, it, they)
m­ their, theirs (and all the others)

open open
n­ start, beginning
v­ open, activate, turn on
a­ begin, start
m­1 open, activated
m­2 available, ready

P

pakala pakala
n­1 damage, injury
n­2 error, bug, accident, mistake
v­ brake, damage
m­ broken, damaged, non-funcional
i­ dammit! shoot!

pake pake
v­ prevent, block, obstruct
Suggested by jan Sonja, never officially added (before ku).

pali pali
n­ work, job, process
v­ do, make, build, work (on)

palisa palisa
n­ rod, stick; long and solid object
m­ long and solid

pan pan
n­1 bread
n­2 cereal, corn, rice, grain

pana pana
v­1 give, send
v­2 share, publish, release

pi pi
f­1 separates modifier groups after the noun
f­2 (archaic) of

pilin pilin
n­1 feeling, emotion, instinct
n­2 heart (often after insa)
v­1 feel, smell, sense
v­2 guess, think (emotionally or subjectively)

pimeja pimeja
n­ darkness
v­ darken
m­1 black
m­2 dark, unlit

pini pini
n­1 end, finish
n­2 past
v­1 finish, end, stop, complete
v­2 deactivate
a­ finish, stop, "past tense"
m­ finished, past, former, ex-

pipi pipi
n­ insect, bug, spider

poka poka
n­1 side (of something)
n­2 hip
v­ approach, come near
m­1 near, by, next to
m­2 along with, together with
p­ (archaic) along with, at the side of, close to
While it is no longer used as a preposition, it used to contrast kepeken by poka meaning physical or ideological closeness, and kepeken meaning using/with an instrument or (as) a tool.

poki poki
n­ box, container, bag, bowl
v­ contain

pona pona
v­ help, repair, fix
v­ improve, upgrade
m­ good, nice, positive, friendly, useful, simple
i­ great! thanks!

powe powe
v­ deceive, pretend, cheat, trick
m­ false, untrue
pu­ lon ala, toki ike, ike
It was never added to any official dictionary (before ku).

pu pu
n­ the official Toki Pona book
v­ interacting with the official Toki Pona book
m­ according to/as in/by the official Toki Pona book

S

sama sama
m­ same, similar
f­ same as, equal to, like, akin to
l­a similarly, like

seli seli
n­ fire, heat, chemical reaction
v­ cook, bake, heat
m­ hot, warm, cooked

selo selo
n­ outer layer, shell, skin, wall, separator
v­ separate

seme seme
n­ what? who?
v­ does what?
m­1 which? what kind?
m­2 how?

sewi sewi
v­1 get up, arise, lift, raise up, win
v­2 ascend
m­1 above, upwards, elevated, superior
m­2 divine, sacred, holy, religious, supernatural

sijelo sijelo
n­1 body, main structure, main section
n­2 torso

sike sike
n­ round or circular object
v­ repeat, rotate
v­ form into a circle
m­ round, circular, spherical
m­ repeated(ly), again and again

sin sin
v­ renew, freshen, update
m­ new, fresh
see­ namako
This word was merged with namako in pu, although their uses remained largely separate.

sina sina
n­ 2nd person (thou, you)
m­ thy, thine; your, yours

sinpin sinpin
n­ face, front facing surface
m­1 front, frontal
m­2 facial

sitelen sitelen
n­ drawing, writing, picture, image, symbol, visual representation of something
v­ draw, write, paint
m­ written, drawn

soko soko
n­ mushroom, fungus
pu­ kili, kasi

sona sona
n­1 knowledge, data and information
n­2 intelligence, wisdom
v­ know, skilled in
m­ known
While factuality is usually implied with sona, it does not necessarily mean that the knowledge is reliable (use lon to mark factuality if needed).

soweli soweli
n­1 land animal
n­2 mammal
m­ wild, animalistic

su pu
n­ The Wonderful Wizard of Oz (Toki Pona edition)
v­ interacting with the The Wonderful Wizard of Oz (Toki Pona edition)
m­ according to/as in/by the The Wonderful Wizard of Oz (Toki Pona edition)

suli suli
m­1 big, large, heavy
m­2 adult
m­3 important

suno suno
n­1 Sun (celestial body)
n­2 light source
m­1 bright, lit, shining
m­2 gold (color, after kule)

supa supa
n­1 horizontal surface
n­2 thing to put or rest something on
v­ lie (down), lay (down)
m­1 resting
m­2 can be rested on

suwi suwi
n­ sweets
m­1 sweet
m­2 cute, adorable
m­3 innocent

T

tan tan
n­ reason, origin point
v­ cause
p­1 from, by
p­2 because (of), since

taso taso
m­ only
c­ but

tawa tawa
v­ move (something)
m­ moving
p­1 going to
p­2 for, to

telo telo
n­1 water
n­2 liquid
v­ water, wash
m­1 wet
m­2 liquid

tenpo tenpo
n­1 time, period

toki toki
n­1 speaking, verbal communication
n­2 language
v­1 say, talk, tell, communicate
v­2 think (rationally or objectively)
i­ hello!

tomo tomo
n­ house, room, indoor or enclosed space
n­2 home

tonsi tonsi
n­ non-binary, genderqueer, transgender
m­ gender-nonconforming
pu­ jan kule
This word was coined by the community shortly after pu was released.
"jan kule" is not a true alternative, but a broader term meaning "queer" (LGBTQ+).

tu tu
v­ cut
#­ 2
see­ kipisi
Only received it's "cut" meaning after kipisi's removal in pu.

U

unpa unpa
n­ sex, intercourse
v­1 have sex (with)
v­2 have marital relation with
m­ sexual, sexually
More generally could be defined as "performing the action necessary for reproduction, with or without the intent of reproducing".
Opinions vary about whether this word is purely used for its strictly sexual meaning, or could be applied to other, non-sexual activities and relationships.

uta uta
n­ mouth, lips
v­ kiss, lick
m­ oral

utala utala
n­ fight, battle, war
v­ battle, challenge, fight
m­ violent, aggressive, fighting

W

walo walo
m­1 white
m­2 light, pale
m­3 innocent, virgin

wan wan
m­ unique
#­ 1

waso waso
n­1 aerial animal (able to travel in the air by flying, gliding, etc.)
n­2 bird
m­ winged (animal), flying (creature)

wawa wawa
n­1 power, energy
n­2 magic
m­1 strong, powerful
m­2 energetic, intense
m­3 confident, sure

weka weka
v­1 make distance (from object); get away from, throw away, remove
v­2 ignore
m­1 away
m­2 ignored

wile wile
n­1 will, hope
n­2 urge, need
v­ want, need
a­ want, should, have to, must, need
m­1 wanted, desired
m­2 necessary, required

Y

yupekosi yupekosi
v­ to behave like George Lucas and revise your old creative works and actually make them worse
pu­ wile ike
"Nobody knows how to pronounce the y."[sic] – jan Sonja

A toki pona ("jó nyelv", "a jóság nyelve") egy minimalista mesterséges nyelv, amit Sonja Lang hozott létre és publikált eredetileg 2001-ben.

A jaki pona ("a jó cucc") egy rövid összefoglalója és szótára a nyelvnek (az utóbbi a lipu lili pi toki pona szótára alapján készült).

Nyelvtani Alapok

A toki pona ábécéje 14 betűből áll (a, e, i, j, k, l, m, n, o, p, s, t, u, w), a szavak pedig CVn (mássalhangzó, magánhangzó, opcionális n) szótagokból állnak. Viszont van négy tiltott szótag (ji, wo, wu és ti – az utóbbi si-vé változik) és a szóeleji mássalhangzó hiányozhat. Csak a tulajdonneveket írjuk nagy kezdőbetűvel.
A betűk nagyjából megfelelnek azoknak a hangoknak, amiket azok az IPA-ban is jelölnek, de némi variancia megengedett.

A mondatokban a szórend SVO (alany-állítmány-tárgy). Az alanyt és állítmányt a li szó választja el, kivéve, ha az alany "mi" vagy "sina" önmagában. Az igéknek nincs ragozása sem ideje. Az állítmányt és tárgyat az e választja el. Melléknevek és határozószavak (együttesen módosítószavak) a főnevek és igék után állnak.
Az előljárókhoz hasonlóan a segéd- vagy előigék az állítmány előtt állnak. Ezek közül a leggyakoribbak a kama (fog; "jövő idő") és a wile (akar, kell).

mi loje.
(Piros vagyok.)

ona li loje.
([Ő] piros.)

mi moku e pan.
(Kenyerek eszek.)

mi mute li lukin e tomo.
(A házat nézzük.)

ona li tawa tomo.
(Hazamegy.)

ona li wile tawa tomo.
(Haza akar menni.)

ona li wile e tomo tawa.
(Szeretne egy autót.)

ona li tomo tawa.
(Ő egy autó.)

ona li tawa tomo tawa.
(Az autóhoz mennek.)

ona li tawa e tomo tawa.
(Mozgatja az autót.)

tomo tawa li tawa tomo.
(Az autó hazamegy.)

mi tomo tawa wile li wile tawa tomo mi.
(Egy autó akarok lenni és hazamenni (~haza akarok menni).)

Tulajdonnevek Átírása

A tulajdonneveknek követik a toki pona nyelvtani szabályokat és ezeket módosítószavakként kezeljük. A következőket szokás továbbá betartani, de ezek nem törvényszerűek:

  1. A szótagok száma nem változik;
  2. Az 'r' betű kiejtéstől függően l, w or k lesz (magyar nevek esetén l);
  3. Dentális réshangok (angol 'th') s vagy t lesz;
  4. Egymás melletti mássalhangzók vagy több szótagra lesznek montva, vagy csak az egyiket tartuk meg;
  5. Egymás melletti magánhangzók több szótagra bontódnak plusz mássalhangzók hozzáadásával;
  6. Az átírt nevek ideális esetben nem egyeznek meg létező toki pona szavakkal.

Mondatfajták és Írásjelek

A kettőspont (:) és vessző (,) kivételevél minden mondatvégi írásjel egy opcionális variánsa a pontnak (.). sitelen pona esetén általában nem használunk írásjeleket, minden egyes mondat egy új sorra kerül. Chaten és egyéb informális környezetben ezek gyakran kimaradnak és sitelen ponához hasonlóan írunk, habár a kettőspontot továbbra is használni szoktuk.

Kijelentő mondatok a leggyakoribbak és ezeknek nincs különleges tulajdonsága.

Kérdőmondatok általában kérdőjellel (?) végződnek és három féle képpen hozhatók létre:

  1. A segédige vagy állítmány megismétlése és közéjük beilleszteni egy ala-t (eldöntendő kérdés);
  2. seme beillesztése annak a szónak a helyére amire rákérdezünk (kiegészítendő kérdés);
  3. anu seme?-vel zárjuk a mondatot (kiegészítendő vagy választó kérdés), vagy X anu Y használata a mondatban (választó kérdés).

Eldöntendő kérdések esetén az állítmányt mondjuk vissza (amit megelőzhet az alany), vagy ala-t ha nemleges a válasz. A kiegészítendő kérdések a magyarhoz hasonlóan működnek, a választó kérdések esetén pedig a válasz az a felsorolt lehetőségek egyike.

sina lukin ala lukin e ona?
(Őt nézed?)
[mi] lukin.
(Igen.)
mi lukin e ona.
(Igen, de hosszabban.)
sina lukin e ona anu seme?
(Őt nézed-e?)
[mi lukin e] ona.
(Őt [nézem].)
[mi lukin e ona] ala.
(Nem [őt nézem].)
sina lukin e ijo laso anu jelo?
(A kéket vagy a sárgát nézed?)
[mi lukin e ijo] jelo.
(A sárgát.)
sina lukin e seme?
(Mit nézel?)
mi lukin e oko sina.
(A szemeidet nézem.)
seme li lukin e sina?
(Ki néz téged?)
jan Anon [li lukin [e sina]].
(Anon [néz [engem]].)
sina seme e ona?
(Mit csinálsz vele/azzal?)
[mi] sitelen [e ona]
(Lerajzolom.)

A felkiáltójel (!) három különböző helyzetben használt:

  1. Felszólító mondatok formálására, amikor az o szavat használjuk az állítmány előtt és az alany elhagyható; ha az alany jelen van akkor az o-t a li helyett használjuk, s ekkor a mondat lehet óhajtó is;
  2. Felkiáltó mondatokhoz, például "moku pona!" (jó étvágyat);
  3. Kijelentő mondatok (vízuális) hangsúlyozására.

o lukin e ni!
(Nézd meg ezt!)

sina o lukin e ona!
(Te, nézd meg őt!)

toki!
(Szia! [szokásos köszönés])

mi tawa!
(Mentem! Viszlát! [szokásos elköszönés])
tawa pona!
(Viszlát! Jó utat! [szokásos elköszönés])
awen pona!
(Viszlát! Mentem! Maradj jól! [szokásos elköszönés])
lape pona!
(Jó alvást ~ Szép álmokat!)
moku pona!
(Jó étvágyat!)

A kettőspont (:) akkor használt, amikor egy előljárőszó vagy e után ni áll, azaz a mondatunk egy összetett mondat, vagy a mondat tárgya az egy teljes, önálló mondat. A leggyakrabban használt előljárók ilyenkor a tan (azért, mert) és sama (úgy mint, hasonlóan).

mi pilin pona tan ni: soweli suwi mi li mu.
(Jó kedvem van, mert dorombol a macskám.)

jan Se li wile e ni: musi ona li pona tawa jan.
(Zé szeretné, ha az embereknek tetszene a zenéje.)

ona li sona e tenpo ni: jan ale li tawa kon.
(Emlékszik azokra az időkre, amikor mindenki repült.)

sina tawa sama ni: jan li wile pakala e sina.
(Úgy rohansz, mintha meg akarnának verni.)

A vesszők (,) szabadon használhatók az egyes mondatrészeket elkülönítésére; ezek nem befolyásolják a mondat jelentését. Hagyományosan az előljárók előtt szokás ezeket használni, esetleg a la előtt vagy után.

Tagadás és Módosítószavak

Tagadást az ala szóval lehet kifejezni ami ilyenkor egy módosítószónak minősül.

Tekintettel a nyelv minimalista létére, a módosítószavak sorrendje közvetlenül befolyásolja a jelentést, de az ala általában az utolsó módosítószó minden főnévi és módosító csoportban (lásd Emelt Szintű Nyelvtan), ha az adott alanynak vagy tárgynak nincs birtokosa (elméletben; ez egy ritka eset). Viszont bizonyos esetekben a módosítószavak sorrendje változhat annak függvényében, hogy mit szeretnénk hangsúlyozni vagy sugallni.

mi loje ala.
(Nem vagyok piros.)

mi ala li loje.
(Nem én vagyok piros.)

ona ala li loje ala.
(Nem ő nem piros.)

jan ala pi sona mute
(Egy bölcs ember sem)

jan pi sona mute ala
(Nem nagy tudás embere)

jan pi sona ala mute
(Sok nem-tudás embere)

mi moku e pan ala.
(Nem eszek kenyeret.)

ona li tawa tomo ala.
(Ő nem haza megy.)

ona li tawa ala tomo.
(Nem megy haza.)

ona li wile ala tawa tomo.
(Nem akar haza menni.)

ona li wile e tomo tawa ala.
(Ő nem akar autót.)

ni li kili laso ala.
(Ez nem egy kék gyümölcs.)

ni li kili ala laso.
(Ez kék de nem gyümölcs. [~kék nem-gyümölcs])

mi lon ala ma Amelica.
(Nem vagyok Amerikában [az Amerika szuperkontinensen].)

mi lon ma Mewika ala.
(Nem vagyok Amerikában [az USA-ban].)

Előljáró- és Kötőszavak

Az előljárókat esetben egy főnévi csoport (ami a főnév és módosítószavak összessége; előljáróval együtt ezeket előljárói csoportoknak hívjuk) követi és gyakorlatilag bármely főnévi csoport után állhatnak (pl.­alany,­állítmány) hogy azok jelentését pontosítsa vagy kiegészítse. Összesen 5 előljáró van a nyelvben, ezek a kepeken (-val/vel), lon (-ban/ben, -ba/be, -kor), sama (mint), tan (-ból/ből, -tól/től, mert) és tawa (-nak/nek, megy valahova). Amikor ezek a mondat végén állnak, akkor az előljárői csoport jelentése a teljes mondatra is vonatkozhat, nem csak az (utolsó) tárgyra; ez általában egy 'lon' kifejezés időbeliség vagy fizikális hely meghatározására.

A kötőszavak – a taso kivételével – mindig egy la szerkezet részeként használjuk (lásd Emelt Szintű Nyelvtan), vagy specifikus szórendet használnak. A következők használhatóak állnak rendelkezésre:

  • És
    • Alanyok között en;
    • Állítmányok között li;
    • Tárgyak között e.
    • Két mondat összekötése esetén a második mondat elején kin la (vagy en la; toki ponában nincsenek összetett mondatok, két független mondatként fejezzük ki);
    • Módosítószavak között pi M1 en M2 (ahol M1 és M2 módosítószavak) – ez nem használható ha az alanyunkban egynél több főnévi csoport van!
  • Vagy
    • Ugyan úgy mint az "és", de mindig anu-t használunk;
    • Kivéve két mondat esetén, az ante la gyakrabban használt mint az anu la.
  • De
    • taso a mondat elején (kötőszóként);
    • Ahhoz, hogy "kivéve", "akármi, de" jelentéseket fejezzünk ki, "ale en ona ala" (minden és ez/ő nem) és ehhez hasonló szerkezeteket tudunk használni.

mi en sina li tawa.
(Te és én sétálunk.)

soweli suwi pi suli en laso li musi.
(A nagy és kék macskák játszanak.)

jan Sotan li pali li wile moku.
(Zoltán dolgozik és éhes.)

ona li moku e pan e telo walo kiwen.
(Kenyeret és sajtot eszik.)

mi wile e musi anu lape.
(Élvezni szeretném az életet vagy aludni [szeretnék].)

ona li wile pali. ante la ona li kama nasa.
(Dolgoznia kell, különben [~vagy] meg fog őrülni.)

mi wile pali e musi. taso mi jo e wawa ala.
(Zenélni szeretnék, de nincs hozzá energiám.)

Tér és Idő

Az idő- és helybeliség kifejezése közel azonos módon történik: első sorban mindkettő a lon előljárót használja és mindkettő használható kontextusként la szerkezetekben (lásd Emelt Szintű Nyelvtan).

Az idő kifejezése tenpo és azt követő módosítószavakból álló főnévi csoport segítségével történik. A leggyakoribb módosítószavak a kama (jövő), pini (múlt), ni (jelen), suno (nap, nappal) és pimeja (éjjel); ezek gyakran együtt használtak.

ona li lape lon tenpo pimeja.
([Ő] éjszaka alszik.)

ona li kama apeja lon tenpo suno ni.
(Ma szenvedni fog.)

tenpo kama la ona li tawa tomo pali.
(Munkába fog menni.)

tenpo pini la ona li pali ala.
(Eddig [még] nem dolgozott.)

taso tenpo ni la ona li moku.
(De most még [csak] eszik.)

Helybeliség kifejezése az időhoz hasonlóan történik, de nem csak egy szó köré épül; gyakokran használt főnevek a ma (általános "hely" vagy "kint/külvilág") és a tomo (ház, épület vagy "beltér"). Ezen felül a lon-on (-ban/ben) kívűl a tawa (-ba/be, -hoz/hez/höz) előljáró is gyakran használt. A térbeliséget kifejező szavak (amelyek ez esetben főneveknek minősülnek) a következők lehetnek:

insa
belül, belsejében, között
poka
mellette, közel, körülötte
sewi
felette, felül
anpa
alatta, alul
sinpin
előtte, elől
monsi
mögötte, hátul, utána

Megjegyzés: a fentebb adott definíciók más ragozásokkal is érvényesek!

soweli li lon insa tomo.
(A macska a házon belül van.)

soweli li lon poka pi jan lawa ona.
(A kutya a gazdája mellett van.)

soweli li lape lon soweli ante.
(A macska a kutyán alszik.)

musi kiwen li lon supa lon sewi pi ilo pi sitelen tawa.
(A [macska] szobor egy polcon van a TV felett.)

soweli li lape lon anpa supa.
(A macska az ágy alatt alszik.)

soweli li tawa monsi tomo.
(A ház mögé megy a macska [feltehetően aludni].)

Számok

Számokat ritkábban használunk mint más nyelvekben, mivel 10-nél nagyobb számok kifejezésére korlátozott lehetőségeink vannak és a főneveknek nincs számossága (egyes és többes szám nincs megkülönböztetve). Számok kifejezésére két nagyobb renszer van amiket "rövid" és "hosszú" skálának fogunk nevezni, valamint van egy egy "középskála" ami gyakran használt, de nem szoktak nevesíteni:

Szám Rövid skála Középskála Hosszú skála Megjegyzés
ala 0 0 0
wan 1 1 1
tu 2 2 2
tuli 3 Régies, a szótárból korán eltávolításra került.
po 4 Régies, a szótárból korán eltávolításra került.
luka 5 5
mute 2+, többesszám 11+ 20
ale/ali összes összes 100, összes Továbbá "mindegyik", "megszámlálhatatlan", "kivétel nélkül".

A számok nyelvtanilag módosítószavak amik az utolsó módosító után állanak, de lehetnek az első "pi" előtt is (lásd Emelt Szintű Nyelvtan). A többi módosító csoporttal ellentétben ezek előtt sohasem áll pi. A rövid skála kivételével azokat a számokat amelyekre nincsenek szavak a meglévők összeadásával fejezzük ki, csökkenő sorrendben. Például luka tu wan az 8 (5 + 2 + 1) és tu tu az 4 (2 + 2).
Sorszámnevek ugyan úgy működnek mint a számok, de azt megelőzi egy nanpa.

soweli suwi tu wan
(Három macska)

soweli suwi tuli
(Három macska)

soweli suwi nanpa tu wan
(A harmadik macska)

Emelt Szintű Nyelvtan

Módosítószavakat a pi segítségével tudunk csoportosítani és módosítószó csoportokat formálni (ezeknél a módosítói csoport első szavát módosítják az azt követők). Például "jan pona suli mute" az "nagy barátok", de "jan pona pi suli mute" az "nagyon nagy barát".
Amikor Térbeliséget kifejező szavakat használunk előljárói csoportokban, akkor egy "pi"-t szokás használni a térbeliséget kifejező szó után ha azt több mint egy szó követi.
A birtokosok kifejezésére főnévi csoportokat használunk amelyek minden egyéb módosító után állnak. Ha a birtokos az több mint egy szóval van kifejezve vagy nem egyértelmű, hogy az egy birtokos (és nem egy módosító), akkor pi-t rakunk a birtokos elé – az utóbbi eset régies szóhasználatnak minősül.

soweli suwi mi
(a[z én] macskám)

soweli suwi tu wan mi
(a három macskám)

soweli suwi mute pi jan Sotan
(Zoltán macskái)

soweli suwi jan
(humanoid macska VAGY az ember macskája)

soweli suwi pi jan
(az ember macskája)

A la szó arra használt, hogy az egész mondatra ható kontextust (vagy feltételt) elkülönítse a fő mondattól. Az utóbbi az egy hétköznapi mondat, a kontextus pedig gyakorlatilag bármilyen (általában főnévi) csoport lehet, de akár egy teljes mondat is; leggyakrabban ez egy mondat feltétel kifejezésére (ha, amikor), vagy egy főnévi, esetleg előljárói csoport tér- vagy időbeliség kifejezésére.
Előljárói csoportokat "la" szerkezetben kontextusként is használhatunk, ilyenkor annak a jelentése egyértelműen a teljes mondatra vonatkozik. Ebben az esetben maga az előljáró akár el is hagyható.

tenpo kama la mi pali mute.
(Többet fogok dolgozni.)

sina lon tomo la suno sewi li ken ala lukin e sina.
(A Nap-isten nem tud megfigyelni mikor négy fal között vagy.)

[lon] ma tomo Uso la jan moli li tawa sin.
(Usóban a halottak ismét két lábon járnak.)

toki pona li pona tawa mi.
(Nekem tetszik a toki pona.)

mi la toki pona li pona.
(Nekem tetszik a toki pona.)

Szótár

Gyakran csak körülbelüli definíciói vannak, mivel a pontos jelentés az minden esetben a kontextusra (szövegkörnyezetre) épül. Ezen felül a jelentések rugalmasak és a mondaton belüli pozíciójuk határozza meg szófajukat és ezáltal pontosabb jelentésüket. Például "kipisi" az eredetileg csak igeként volt meghatározva "vág" jelentéssel, ebből pedig le tudunk származtatni "vágott" (módosítóként), "vágás" (főnévként) jelentéseket is. Ebben a szótárban a legtöbb szóhoz több definíció is fel van sorolva, de ez nem jelenti azt, például egy szó főnévi jelentés nélkül ne lehetne használható főnévként a megfelelő szövegkörnyezetben. Kivételt képeznek a nyelvtani szavak, melyeknek nincs önálló jelentésük, hanem nyelvtani viszonyokat fejeznek ki.

Rövidítések

f
főnév
i
ige
s
segédige
e
előljáró
m
módosítószó
n
nyelvtani szó
#
szám
!
indulatszó, felkiáltás
k
kötőszó
l­a
la előtti jelentés
pu
pu-beli verzió
ld
lásd

Az ezeket követő számok alternatív (de egyenrangú) definíciókat mutatnak.

A szótár még csak részlegesen került lefordításra.

A

a a
m­1 hangsúlyozás (érzelmi)
m­2 túlzás, felsőfok (módosítószavak után)
!­ Á! Értem! Hahaha! (mint "a a a")
ld­ kin

akesi akesi
f­1 hüllő, kétéltű
f­2 "nem cuki" állat, szörny (nyelvjárás függő)
A "nem cuki állat" meghatározás már nem szerepelt a Toki Pona Szótárban.

ala ala
f­ semmi, egyik sem, valami hiánya
i­ tagad
m­ nem
#­ 0
!­ Ne!

alasa alasa
f­ vadászat, keresés
i­1 vadászik, gyűjt(öget)
i­2 keres

ale/ali ale/ali
f­ minden, élet, univerzium
m­ minden, mindegyik, megszámlálhatatlan
#­1 minden, megszámlálhatatlanul sok
#­2 100
l­a ennek ellenére, ígyis-úgyis, minden esetben
A nyelv megalkotásakor csak az ale létezett, az ali alak 2002-ben lett hozzáadva, mert az ale túlságosan hasonló volt az ala-hoz beszéd közben.

anpa anpa
f­ alsó, lent
i­1 térdel, meghajol, elfogad (másik fél által szabott feltételeket)
i­2 legyőz, megver, meghódít, rabul ejt
m­1 alul, lent, alatt
m­2 kiszolgáltatott, alárendelt

ante ante
f­ változás, különbség, változatosság
i­ megváltoztat, változik, átalakít, átalakul
m­1 más milyen, megváltozott, átalakult
m­2 egyéb
l­a vagy, különben

anu anu
n­ vagy
l­a vagy

apeja apeja
f­ depresszió, (érzelmi) erőszak, szánalom, szégyen, becstelenség
i­ zaklat, megszégyenít, lehangol
m­ szégyenteli, becstelen, lehangoló
e­ ike, utala toki, toki anpa
2010 elején került be szótárakba, de kimaradt a Hivatalos Toki Pona Könyvből.

awen awen
f­ várakozás, maradás
i­1 vár, várakozik ("tawa"-val), marad
i­2 változatlanul hagy
s­ még (ige)-ik
m­ megtartott, (változástól) védett, fennmaradt
l­a még mindig, változatlanul

E

e e
n­1 elválasztja az állítmányt és a tárgyat
n­2 és (tárgyak között)

en en
n­ és (alanyok között)
l­a és, továbbá

esun esun
f­ üzlet
i­ vesz, üzletel
m­ pénzügyi, eladó

I

ijo ijo
f­ valami, dolog, tárgy

ike ike
f­ rossz(aság), gonosz
i­ tönkretesz, elront
m­1 rossz, negatív, hibás, korrupt, gonosz
m­2 összetett, komplex
l­a sajnos

ilo ilo
f­ (cél)szerszám, eszköz, gép

insa insa
f­ belső, beltér
f­ gyomor, szerv
m­1 belső, belsőleg
m­2 belső, benne, közép, között

J

jaki jaki
f­ mocsok, sár
f­ szemét, hulladék, ürülék, selejt
i­ bemocskol
m­ undorító, mérgező, tisztátlan, bemocskolt

jan jan
f­ ember, egyén
m­ humanoid, emberszerű

jelo jelo
m­ sárga

jo jo
i­ van neki, birtokol, hordoz, tartalmaz

K

kala kala
f­1 vízi állat
f­2 hal
m­ halszerű, vízi (élőlény)

kalama kalama
f­ hang, zaj, kiáltás
i­ hangot ad ki, kiabál
m­ hangos, hallható

kama kama
s­ lesz, fog, válik (valamivé)
m­ jövendő, jövőbeli, érkező

kasi kasi
f­ növény, növényzet
m­1 növényszerű
m­2 zöld (kule után)

ken ken
f­ képesség, esély, lehetőség
s­ tud, képes rá
m­ lehetséges, képes, megengedett

kepeken kepeken
e­ használ, -val/vel
i­ használ

kijetesantakalu kijetesantakalu
f­ állat a mosómedvefélék családjából
pu­ soweli
Április elsejei viccként született 2009-ben.

kili kili
f­ gyümölcs, zöldség, gomba

kin kin
m­1 is, megint
m­2 megerősítés, hangsúlyozás (gyengébb mint az a)
l­a és, továbbá
ld­ a

kipisi kipisi
i­ vág
pu­ tu
A namako-val és a monsuta-val együtt került hozzáadásra 2010 körül, azonban nem került be a pu-ba.

kiwen kiwen
f­1 fém, kő
f­2 kemény tárgy vagy anyag
m­ kemény, nehéz

ko ko
f­ félkemény vagy porszerű anyag, paszta, agyag, tészta, por

kon kon
f­1 levegő, lélegzet
f­2 lélek, lényeg, jelentés, érzés, elképzelés
f­3 elme, tudat, öntudat
m­ levegőszerű, légnemű

ku pu
f­ a Toki Pona Szótár
i­ interakció a Toki Pona Szótárral
m­ a Toki Pona Szótárnak szerint

kule kule
f­ szín
i­ színez
m­ színes, színezett

kulupu kulupu
f­1 csoport, gyűjtemény, halmaz
f­2 társaság, társadalom, nemzet

kute kute
f­ fül
i­ hall, figyel

L

la la
e­ elválasztja a kontextust a főmondattól

lanpan lanpan
i­ elvesz, eltulajdonít, ellop, kap, elkap
pu­ kama jo, alasa
Nem sokkal a pu megjelenése után alkotta meg a közösség ezt a szót.

lape lape
i­ alszik, pihen

laso laso
m­1 kék
m­2 zöld

lawa lawa
f­1 fej
f­2 vezető
i­ irányít, uralkodik, vezet

leko leko
f­ négyzet, hasáb, lépcső, él
pu­ sike ala
Removed from then-official dictionary in 2004.

len len
f­1 ruha, szövet, textil
f­2 takaró, réteg
i­1 visel, takar
i­2 elrejt, elbújik
m­1 felöltözött, takart takaró
m­2 rejtett

lete lete
m­1 hideg
m­2 nyers

li li
n­1 elválasztja az alanyt és az állítmányt
n­2 és (állítmányok között)

lili lili
m­1 kicsi, alacsony
m­2 fiatal
m­3 egy kicsit, enyhén

linja linja
f­ haj, kötél, szál
m­ hosszú és hajlékony, kötélszerű

lipu lipu
f­ dokumentum, könyv, weboldal, írott rekord
m­1 lapos, lapszerű
m­2 dokumentált

loje loje
m­ piros, vörös

lon lon
i­ elhelyez, lerak
m­ létező, valódi, tényleges, igaz
e­ -ban/ben, -on/en/ön, -kor
!­ valóban, így igaz
l­a valóban, igazából

luka luka
f­ felső vagy elülső végtag (kéz, kar)
m­ kézzel
f­um five

lukin lukin
i­1 néz, lát, szemlél, olvas
i­2 (tawa-val) keres, kutat
s­ próbál
m­1 látható, olvasható
m­2 látszólag, -l kinéző (pl. jól kinéző)
ld­ oko
A pu-ban a lukin és oko össze lett vonva és egymással felcserélhetőek voltak.

lupa lupa
f­ lyuk, nyílás, ablak, ajtó
i­ átszúr, lyukaszt, ás
m­ lyukas, üreges

M

ma ma
f­1 hely, táj, ország
f­2 föld, szárazföld, szabad tér, házon kívül
m­1 szárazföldi
m­2 kinti, szabadtéri

mama mama
f­ szülő, felmenő, eredet, alkotó, gondnok
m­ felmenő, szülői, eredeti

mani mani
f­1 pénz, vagyon
f­2 jószág, haszonállat
m­ értékes

meli meli
f­ nő, lány
m­1 nőstény
m­2 nőies

mi mi
f­ én, mi
m­ enyém, miénk

mije mije
f­ férfi, fiú
m­1 hím
m­2 férfias

moku moku
f­ étel, táplálék
i­ eszik, iszik, fogyaszt, belélegez, lenyel
m­ ehető, tápláló

moli moli
f­ halál
i­ megöl
m­ haldokló, halott, halálos, helyreállíthatatlanul nem működő

monsi monsi
f­ hátul, hátsó rész
i­ visszavonul
m­ hátul, mögött

monsuta monsuta
f­ szörny
i­ fél, tart (valamitől)
m­ félelmetes
pu­ ike, akesi, apeja
2010-ben került hozzáadásra a kipisi-vel és namako-val együtt, azonban nem került be a pu-ba.

mu mu
f­1 állat hang
f­2 értelmetlen vagy érthetetlen beszéd
i­ állat hangot ad ki, érthetetlenül beszél
m­ értelmetlen, érthetetlen
!­ állat hang (pl. 'mijáu', 'mú', 'háp')

mun mun
f­ hold, csillag, égitest
m­ holdtól függő, hold- (mint pl. "holdciklus")

musi musi
f­1 szórakozás, szórakoztató tárgy
f­2 művészet
i­1 játszik, szórakozik
m­ szórakoztató, művészi

mute mute
i­ sokszoroz, megnövel, kiterjeszt
m­ sok, több, nagyobb
#­1 (megszámlálhatóan) sok
#­2 20

N

namako namako
f­ kiegészítés, bónusz, fűszer (ételek esetén)
m­ extra, további
l­a továbbá
ld­ sin
A kipisi-vel és monsutával együtt lett megalkotva 2010-ben. A pu-ban összevonásra került a sin-nel.

nanpa nanpa
f­ szám
n­ -ik (sorszámnév)

nasa nasa
i­ hülyéskedik
m­ furcsa, idegen, őrült, részeg

nasin nasin
f­1 út, ösvény
f­2 irány, mód, eljárás
i­ követ, adoptál

nena nena
f­ hegy, domb
f­ kiálló rész, kitülemkedés
m­ egyenletlen, dombos

ni ni
f­ ez, az
i­ mutat, utál (valamire)
m­ ez, az
n­ amelyik, hogy (mint egy kötőszó, kizárólag e vagy egy előljáró után)

nimi nimi
f­ név, szó

noka noka
f­1 alsó vagy hátsó végtag (láb); mozgást lehetővé tevő végtag vagy testrész
i­ rúg
m­1 lábon, gyalog
m­2 alsó rész

O

o o
n­ jelöli a felszólító és megszólító módokat

oko oko
f­ szem
i­ néz (de nem lát)
ld­ lukin
A pu-ban ez a szó össze lett vonva a lukin-nal.

olin olin
f­ szerelem, érzelmi vonzalom
i­ szeret

ona ona
f­ ő, ők
m­ övék

open open
f­ kezdet, az eleje (valaminek)
i­ nyit, aktivál, bekapcsol
s­ kezd (ige)-ni
m­1 nyitott, aktivált
m­2 elérhető, kész(en álló)

P

pakala pakala
f­1 sérülés, seb
f­2 hiba, baleset
i­ eltör, tönkretesz, kárt okoz
m­ sérült, eltört, hibás, nem működő
!­ basszus! fenébe!

pake pake
i­ elhárít, megelőz, (meg)akadályoz
jan Sonja által javasolt szó, de nem lett hozzáadva szótárhoz (a ku előtt).

pali pali
f­ munka, folyamat
i­ csinál, épít, dolgozik (valamin)

palisa palisa
f­ rúd, bot, pálca; hosszú és kemény tárgy
m­ hosszú és szilárd

pan pan
f­1 kenyér
f­2 gabona, kukorica, rizs, mag

pana pana
i­1 (oda)ad, küld
i­2 megoszt, kiad, publikál

pi pi
n­1 egymást követő módosító csoportokat választ el
n­2 (régies) birtokos prepozíció (angol 'of')

pilin pilin
f­1 érzés, érzelem, ösztön
f­2 szív (gyakran insa után)
i­1 érez, érzékel, szagol
i­2 találgat, gondol (érzelmileg vagy szubjektíven)

pimeja pimeja
f­ sötétség
i­ sötétít
m­1 fekete
m­2 sötét, fénytelen, megvilágítatlan

pini pini
f­1 vég, befejezés
f­2 múlt
i­1 befejez, végez, abbahagy
i­2 deaktivál
s­ már nem (ige), "múltidő"
m­ befejezett, múltbeli, korábbi

pipi pipi
f­ rovar, bogár, pók

poka poka
f­1 oldal
f­2 csípő
i­ megközelít, közeledik
m­1 közel, mellett
m­2 valaki oldalán
e­ (régies) -val/vel, (valaki vagy valami) oldalán, közel
Manapság már nem használatos előljáróként. Korábban a kepeken-nel szemben poka fizikai vagy ideológiai közelséget jelölt, míg a kepeken első sorban eszközhasználatot.

poki poki
f­ doboz, konténer, zsák, tál
i­ tartalmaz, magába foglal (fizikailag)

pona pona
i­ segít, (meg)javít
i­ javít (jobbá tesz), megújít, feljavít
m­ jó, szép, pozitív, barátságos, hasznos, egyszerű
!­ kitűnő! kösz!

powe powe
i­ megtéveszt, tettet, csal, trükköz
m­ hamis, igaztalan
pu­ lon ala, toki ike, ike
Hivatalosan soha nem volt része a szótárnak (a ku előtt).

pu pu
f­ a hivatalos Toki Pona könyv
i­ interació a hivatalos Toki Pona könyvvel
m­ a hivatalos Toki Pona könyv szerint

S

sama sama
m­ ugyan olyan, hasonló
n­ ugyan az mint, egyenlő (valamivel)), hasonló (valamihez), olyan mint
l­a hasonlósan

seli seli
f­ tűz, hő, kémiai reakció
i­ főz, süt, (fel)melegít
m­ forró, meleg, (meg)főtt

selo selo
f­ külső réteg, hély, bőr, fal, elválasztó
i­ elválaszt

seme seme
f­ ki? mi?
i­ mit csinál?
m­1 melyik? milyen?
m­2 hogyan?

sewi sewi
i­ felkel, felemel, megemel, győz
i­2 felemelkedik
m­1 fent, felül, felfelé, felső, megemelt, felsőbbrendű
m­2 isteni, szent, vallásos, természetfeletti

sijelo sijelo
f­1 test, fő szerkezet, fő rész
f­2 törzs

sike sike
f­ kerek vagy gömb alakú tárgy
i­ ismétel, forgat
i­ körkörösít
m­ kerek, gömbölyű
m­ ismételt(en), újra meg újra

sin sin
i­ (fel)frissít, megújít, felújít
m­ új, friss
ld­ namako
A pu-ban összevonásra került a namako-val és egymással felcserélhetőek voltak.

sina sina
f­ te, it
m­ tied, tieitek

sinpin sinpin
f­ arc, előre néző felület
m­ elülső, előre néző

sitelen sitelen
f­ rajz, írás, kép, szimbólum, vízuális reprezentáció
i­ rajzol, ír, fest
m­ írott, rajzolt

soko soko
n­ gomba
pu­ kili

sona sona
f­1 tudás, adat vagy információ
f­2 intelligencia, bölcsesség
i­ tud, képzett (valamiben)
m­ ismert, tudott
Habár a sona jelentése igazságtartamot is sugall, ez nem feltételenül jelenti azt, hogy a tudás az megbízható (a lon használata javasolt igazságtartam jelölésére).

soweli soweli
f­1 szárazföldi állat
f­2 emlős
m­ vad, állatias

su pu
f­ Oz, a nagy varázsló (Toki Pona kiadás)
i­ interakció a Oz, a nagy varázsló (Toki Pona kiadásával)
m­ a Oz, a nagy varázsló (Toki Pona kiadás) szerint

suli suli
m­1 nagy, nehéz
m­2 felnőtt
m­3 fontos

suno suno
f­1 nap (égitest)
f­2 fényforrás
m­1 fényes, megvilágított
m­2 arany (szín, kule után)

supa supa
f­1 vízszintes felület
f­2 tárgy amire fel lehet tenni valamit vagy pihenni lehet rajta (pl. asztal, polc, ágy)
v­ lefekszik, lefektet
m­1 pihenő
m­2 pihenésre vagy fekvésre alkalmas felület

suwi suwi
f­ édesség
m­1 édes
m­2 cuki, aranyos
m­3 ártatlan

T

tan tan
f­ ok, kiinduló pont
i­ okoz
e­1 -tól/től, által
e­2 mert, azért mert

taso taso
m­ csak
k­ de

tawa tawa
i­ mozgat (valamit)
m­ mozgó
e­1 megy (valahova)
e­2 -nak/nek, -ba/be

telo telo
f­1 víz
f­2 folyadék
i­ vizez, mos
m­1 nedves
m­2 folyékony

tenpo tenpo
f­1 idő, időtartam, periódus

toki toki
f­1 beszéd, verbális kommunikáció
f­2 nyelv
i­1 mond, beszél, kommunikál
i­2 gondol (ésszerűen vagy objektíven)
!­ szia!

tomo tomo
f­ ház, szoba; beltéri vagy zárt terület
f­2 otthon

tonsi tonsi
f­ nembináris
Közösség alkotta szó, nem sokkal pu megjelenése után létrehozva.

tu tu
i­ vág
#­ 2
see­ kipisi
Csak azután kapta meg a "vág" jelentést, hogy a kipisi nem került bele a pu-ba.

U

unpa unpa
f­ közösülés, szex
i­1 közösül (valakivel)
i­2 házastársi kapcsolatot létesít (valakivel)
m­ szexuális, szexuálisan

uta uta
f­ száj, ajak
i­ (meg)nyal, puszil, csókol
m­ orális

utala utala
f­ harc, csata, háború
i­ harcol,
m­ erőszakos, agresszív, harcias

W

walo walo
m­1 fehér
m­2 világos, sápadt
m­3 ártatlan, szűz

wan wan
m­ egyedi
#­ 1

waso waso
f­1 repülésre (vagy egyéb, légi mozgásra) képes élőlény
f­2 madár
m­ szárnyas, repülő (állat)

wawa wawa
f­1 erő, energia
f­2 varázslat, mágia
m­1 erős
m­2 energikus, intenzív
m­3 magabiztos

weka weka
i­1 eltávolodik; elmegy, kidob, eltávolít
i­2 figyelmen kívül hagy
m­1 távoli
m­2 figyelmen kívül hagyott

wile wile
f­1 akarat, remény
f­2 szükség, kényszer
i­ akar, kell (valami)
s­ akar, szeretne, muszály, kell
m­1 akart, kívánt
m­2 szükséges, kötelező

Y

yupekosi yupekosi
i­ George Lucas-hoz hasonlóan módosítani a korábbi kreatív munkákon és rontani rajtuk
pu­ wile ike
"Senki se tudja hogyan kell kiejteni az ipszilont"[sic] – jan Sonja